Legfontosabb alapelvünk a hallgatókkal szembeni nyitottság, amely tanszékünk számos tevékenységére kiterjed. Elengedhetetlennek tartjuk a tananyagok fejlesztését: a kétszintű képzés a korábbitól eltérő elmélet-gyakorlat arányt követel meg, amelyhez az előadások, illetve a számolási és laborgyakorlatok anyagát felül kell bírálnunk. Kiemelt szerepet tulajdonítunk annak, hogy a kutatási, illetve mérnöki-tanácsadási, szakértői tevékenységünk eredményeivel gyarapítsuk a hallgatóinknak átadott ismereteket: csak így tarthatunk lépést a szakma fejlődésével az oktatás területén. Ezzel párhuzamosan bővítjük – és rendszeresen frissítjük – az elektronikusan hozzáférhető előadásanyagok és oktatási segédletek palettáját. A hallgatók alapképzéséhez, tudományos diákköri munkájához és diplomatervezéséhez kapcsolódó feladataikhoz egyaránt használhatják a speciális rajz- és modellprogramokkal felszerelt számítógépes labort. Ezen felül a vegyész-vénájú, érdeklődő hallgatók számára kutatási lehetőséget is biztosítunk laboratórium helyiségeinkben. Fontos célunk a hallgatókkal ápolt személyes kapcsolat felélénkítése. Ennek alapját a rendszeres konzultációs lehetőség biztosítása képezi, ám különösen fontosnak tartjuk a hallgatók bevonását különböző munkáinkba, akár másod-harmadéves kortól. Diákmunka biztosításával a hallgatók egyrészt szakmai fejlődésen mehetnek keresztül, ami által versenyképességük lényegesen jobb lesz gyakorlatlan társaiknál; másrészt nagyobb eséllyel felvételizhetnek a Tanszék egyre népszerűbbé váló doktorandusz képzésére.
Kiemelt cél a Tanszék hazai és nemzetközi tudományos elismertségének továbbfejlesztése, amelyre – tanszékünk infrastrukturális adottságait és személyi összetételét tekintve – adottak a lehetőségek. Ez több módon érhető el, például:
új kutatási területek feltárásával,
az eredmények elmélyültebb kiértékelésével,
a Tanszék oktatási/kutatási infrastruktúrájának további fejlesztésével,
kölcsönös kari és egyetemi szintű együttműködés szorgalmazásával.
Tanszékünk fő profilját a közmű és a környezetmérnöki szakterület jelenti; s az egyetemi oktatáson túlmenően a mérnöki tanácsadás, illetve a szakértői munka is nagyban meghatározza tevékenységünket.
Az építőmérnök, illetve környezetmérnök hallgatók nappali oktatása a kifutó öt éves képzésben és a nemrégiben bevezetett kétlépcsős képzésben egyaránt zajlik. Utóbbiban – a szakmai tartalmat tekintve – nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlatias, alkalmazási szintű mérnöki ismeretek átadása. A Tanszék az Építőmérnöki kar és a Vegyészmérnöki kar környezetmérnöki szakának bizonyos alaptárgyain kívül az Infrastruktúra-építőmérnöki ágazat számos kötelező és szakirányos tárgyát oktatja, s két szakirányt is gesztorál: a Környezeti, illetve Városi szakirányt. A szabadon választható tárgyak közül a hallgatók könnyedebb (Gyógy- és strandfürdők), illetve elmélyültebb szakmai tudást átadó kurzusok (pl. Vízminőség GIS) közül egyaránt válogathatnak. Tanszékünkre félévenként mintegy 10-15 diplomatervező hallgató érkezik – az építő- és környezetmérnök képzésből megosztva. A dolgozatok fele-fele arányban készülnek közműves, illetve környezet technológiai/hatáselemzési témában, s minden évben akad egy-két diploma díjat nyert hallgató (Magyar Hidrológiai Társaság, MaVíz, stb. jóvoltából). Az építőmérnöki alapképzéshez tartozó tanszéki laborgyakorlat technikai hátterét a 2004-ben átadott Vízminőségi laboratórium biztosítja. E mellett a Tanszék aktívan részt vesz az Infrastruktúra-építőmérnök ágazatos hallgatók gödi mérőgyakorlatának lebonyolításában, a kötelező nyári kivitelezői/technológusi gyakorlatot pedig Tanszékünk önállóan koordinálja. A fentiek mellett a Tanszék a BME egyéb, karközi képzéseiben is beoktat, ezek közül legnagyobb súlyú a GTK Műszaki Menedzser képzése.
A Tanszék doktori képzése igen népszerű. A Tanszék célja az, hogy minél többen kapják meg a PhD fokozatot a felvett doktoranduszok közül. Ezért a Tanszék a doktori képzésre pályázó hallgatók versenyében nem csupán a tanulmányi eredmény és a tudományos érdeklődés alapján dönt, hanem a korábbi szoros munkakapcsolatot is elvárja (diákmunka). Mindezek mellett a doktoranduszok felvételét a munkavégzésük hátterét megteremtő 3-4 éves kutatási programhoz kötjük.
A Tanszék mindig nagy hangsúlyt fektetett a TDK munkára, amely kiváló terepet biztosít a szakmájukban elmélyülni vágyó, kutatói vénával rendelkező hallgatók számára. Az elkészült dolgozatok nagy számából adódóan Tanszékünk 2008-ban önálló szekciót indított az egyetemi TDK-n. A Tudományos Diákkörben résztvevő hallgatók egy része az Országos, illetve Nemzetközi TDK-n is igen eredményesen szerepel.
A Tanszék megalakulása óta folyamatosan részt vesz az idegen nyelvű képzési programokban. A BSc képzésben két alaptárgyunkat (a Környezetmérnöki alapokat és a Közműveket) oktatjuk angol nyelven, de e mellett a jelentkezők számától függően bizonyos szakirányos törzstárgyakat is tanítunk angolul. Az angol nyelvű kurzusokhoz csereprogramok keretében rendszeresen fogadunk hallgatókat, és beoktatunk az Erasmus Mundus MSc programba is. Az angol nyelvű oktatás mellett különböző kutató csere programokban is részt veszünk.
Az építőmérnöki és a környezetmérnöki képzésben oktatott tantárgyaink túlnyomó többsége a kiegészítő levelező képzésben is megjelenik, ahol az igen kis óraszámban, koncentráltan leadott tananyag mellett nehéz feladat megfelelő oktatási színvonalat biztosítani. A képzés a jövőben meg is fog szűnni.
A BME Építőmérnöki Karán több évtizedes múltra tekint vissza a szakmérnök képzés. A Tanszéken folyó jelenlegi, Vízellátás-csatornázás, közegészségügyi szakmérnöki képzés célja olyan üzemeltetési, tervezési, igazgatási feladatokat ellátó szakmérnökök képzése, akik az új tudományos és kutatás-fejlesztési eredmények ismeretében képesek az egyre növekvő szakmai igények magas szintű kielégítésére. A képzés 4 aktív és egy diplomatervezési félévből áll, amely során kiemelten kezeljük a szennyvíztisztítás és iszapelhelyezés témaköreit, de különös figyelmet szentelünk a menedzsment ismeretek, valamint a környezet-egészségügyi vonatkozások átadására is. Szakmérnök hallgatóink elsősorban építő- vagy környezetmérnöki végzettséggel jelentkeznek, de lehetőség van vegyész-, és gépészmérnökök befogadására is. A kurzusokat két évente (páratlan években) hirdetjük meg és 20-30 fő közötti létszámmal tudjuk elindítani.
Kutatásaink szervezése során törekedünk az oktatás, a kutatás és a mérnöki tanácsadás közötti sokirányú kölcsönhatások és visszacsatolások megvalósítására: kutatási eredményeinket minél hatékonyabban szeretnénk hasznosítani a mérnöki gyakorlatban, illetve az oktatásban. A Tanszék kutatásai a következő főbb területeket fedik le:
vízi közművek,
víz- és szennyvíztisztítási technológiák,
vízminőségi és környezeti kérdések,
az éghajlatváltozás hatásai és
döntéstámogató rendszerek fejlesztése vízminőségi és vízgazdálkodási problémák megoldásához.
A tevékenységek jellege területenként változó: a vízi közművek területén elsősorban műszaki fejlesztéseket végzünk, míg a többi területen szinte mindenütt folytatunk alap- és alkalmazott kutatásokat, kutatás-fejlesztést és mérnöki szakértői tevékenységet.
A Tanszék munkatársainak többsége részt vesz a legfontosabb hazai és nemzetközi szakmai/tudományos szervezetek tevékenységében. Nemzetközi együttműködésünk elsősorban külföldi egyetemekre vonatkozik, például: TU-Wien, IIASA (Graz), ETH Zürich, MIT és Florida. Az együttműködések egyik előfeltétele a személyes részvétel konferenciákon és különböző testületek munkájában.
1963 A Vízépítési Tanszék osztályából önállósult Vízellátás-Csatornázás Tanszéket megalapítja Dr. Öllős Géza, aki ezt követően harminc éven keresztül dolgozik tanszékvezetőként, és a műszaki tudományok doktoraként, professor emeritusként jelenleg több mint fél évszázados oktatói-kutatói pályafutást tudhat magáénak.
1974 A „VICSA” beköltözhet az UV épületbe, egyelőre annak felét használhatják munkatársai.
1994 Dr. Szolnoky Csaba átveszi a tanszékvezetői munkakört.
1996 Dr. Somlyódy László, az MTA rendes tagja az új tanszékvezető, aki tizenkét éves mandátuma alatt bevezette a Tanszékre az 1999-től oktatott környezetmérnöki szak egyes tárgyainak oktatását, és ezzel párhuzamosan átnevezte azt Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékké (VKKT).
2003 Megtörténik az U épület teljes birtokbavétele: az eredetileg ideiglenesnek szánt épület közel tíz évig a VKKT munkahelyéül szolgál.
2004 Az U épületben átadják a Vízminőségi Laboratóriumot, amely az Infrastruktúra ágazatos építőmérnök hallgatók és a Környezetmérnök szakosok számára nemcsak a kötelező laborgyakorlatoknak ad otthont, hanem TDK dolgozatok és diplomamunkák elkészítéséhez, valamint doktoranduszi kutatások számára is megfelelő technikai hátteret biztosít.
2007 Elkészül a K épületi alagsor 27-es termében a Szennyvíz-technológiai Laboratórium.
2008 Dr. Koncsos László, az Építőmérnök szakhoz tartozó Környezeti szakirány megalapítója veszi át a VKKT irányítását.
2012 Tanszékünk jelenlegi helyére, a K épület magasföldszintjére költözik.
