Napjaink vasúti közlekedésére jellemző a megnövekedett forgalom, az egyre magasabb tervezési sebesség. A szigorodó műszaki követelmények és új tervezési és méretezési előírások jelentek meg az alépítménnyel kapcsolatban.
Hosszú távú célként az egyre hatékonyabb üzemeltetésre törekszik vasút. A hazai vasúti hálózat szerves részét alkotja az európai hálózatnak, akár a Budapest – Szolnok – Debrecen - Záhony, akár a Hegyeshalom-Győr vonalra gondolunk.
Mindkét vonal az 1. kategóriás nemzetközi törzshálózat része, ahol mindenképpen csatlakozni kell a korszerű nemzetközi szintű előírásokhoz. A kedvezőbb fajlagos energiafelhasználás, a környezetvédelmi szempontok is indokolják a vasúti közlekedés vonzóbbá tételét.
Ennek egyik fontos eszköze a sebesség növelése, az utazási idő csökkentése. Ezen célok megvalósíthatóságához elengedhetetlen a megfelelő alépítmény biztosítása. Törekedni kell arra, hogy a 140-160km/h sebesség a vonalhálózat minél nagyobb hányadán elérhető legyen a későbbiekben.
Ezen feltételek teljesíthetőségéhez szükség van a korábbinál fejlettebb műszaki mérésekre, a teljesítőképesség elemzési módszerekkel történő alátámasztásra.
Magyarország még nem rendelkezik kiforrott tapasztalatokkal a v = 160 km/h illetve az e feletti sebességekre kialakított pályákkal kapcsolatban. A műszaki előírások még hiányosak. A PhD munka során a vasúti földmű tervezésénél
a DB Richtlinie 836 (német vasutak alépítményi műszaki útmutatója) előírások bevezetésével kapcsolatos vizsgálatokat kell végezni, ami elősegítené a hasonló magyar előírás kidolgozását. Szükséges és időszerű a hazai adottságok figyelembevétele.
A PhD kutatás során:
Fel kell tárni a hazai alépítményi károkat, összefoglalva a károsodási mechanizmusokat, a károk nagyságát, okát, a helyreállítási munkákat, azok módszerét és technológiáját.
Összegezni kell a nagysebességű vasutaknál várható veszélyeket, a már bekövetkezett káreseményeket. A feladat ezen része elsősorban külföldi meglévő és kialakuló károk elemzésére összpontosul.
Jellegzetes hibahelyeket mutat például a töltéstest és a töltéskorona is. Ezek állapotának, és az ezeket befolyásoló tényezőknek feltárása a disszertáció feladata. Elemezni kell a károk geotechnikai eredetét és a helyreállítás módját (töltéscsere, védőréteg hiánya vagy elégtelensége, stb.).
Értékelni kell azokat a helyeket, melyek az alépítmény szempontjából veszélyesnek számítanak, így például a vízátfolyásokat, a töltésben kialakult vízmozgás okozta problémákat. Így az árvíz is sok problémát vet fel a vasúti közlekedésben. Hazánk időjárására jellemző a változékonyság, nem elég tehát csak a csapadékra, vagy a fagyra koncentrálni, összefüggésben kell kezelni az időjárási hatásokat a vasúti terheléssel és a felépítmény anyagával.
A töltéstest állapotára nagy hatással van továbbá az évszakok változása, hiszen a tavaszi olvadás következtében a töltés teherbírása nagy mértékben csökkenhet a beépített töltésanyag függvényében. Példaként említeni lehet 2010-es árvizet: Borsod Abaúj Zemplén megye: Szinva, Boldva, Hernád, Bodrog, Sajó áradása: töltéscsúszások, pálya alámosás, sárosodás következett be, hasonló helyzet Tisza, Ipoly, Zagyva, Tápió vízfolyások esetén is.
Olyan számítások, modellek kidolgozására kell törekedni, melyek lehetővé teszik a meglévő alépítményi hibák vizsgálatát, kellő információt szolgáltat a hosszú távú megoldások tervezéséhez, valamint a jellegzetes károsodási formák kezeléséhez segít a tervezőnek az optimális beavatkozás megválasztásában.