Magyarországon a vizek monitoring tevékenysége több évtizedes, sőt évszázados múltra tekint vissza. A felszíni vizek minőségének rendszeres mérése az 1960-as évek végén kezdődött. Az országos, vagy nemzetközi mérőhálózatok általában nem hely specifikusak, kialakításuk nemzetközi trendekhez, előírásokhoz igazodik. A mérések elsősorban az állapotrögzítés és a változások nyomon követését, illetve különböző előírások teljesülésének ellenőrzését szolgálják. Az évtizedek összegyűlt adat tömeg információ értéke azonban jobbára ismeretlen.
A kutatási téma a felszíni vízminőségi monitoring tevékenységéhez kapcsolódóan értékeli a monitoring rendszer egyes elemeit, így például a hálózat kialakítását, a mintavételi gyakoriság, a mért jellemzők és mérési módszerek megválasztását. Vizsgálja a vízminőség idő- és térbeli változékonyságát, ennek hidrológia, hidrobiológiai törvényszerűségeit, víztípusok szerinti jellegzetességeit és a mérési eredmények megbízhatóságára gyakorolt hatását.
Az elemzésekhez a vízminőségi modellezés és a matematikai statisztika eszközeit használja. Végeredményként értékeli a meglévő rendszert és annak változásait a különböző célokra kinyerhető információtartalom szempontjából. Javaslatot készít a felszíni vízminőségi monitoring rendszerek keretei között megvalósítható adatgyűjtés tér- és idő struktúrájára, figyelembe véve az elérhető, korszerű mérőeszközök hatékonyabb felhasználásában és a vízi-környezeti információs rendszerekhez történő kapcsolódásban rejlő lehetőségeket.