Rudak és rúdláncok posztkritikus, stabilitásvesztés utáni viselkedése fontos szerepet játszik például
biológiai modellekben, makromolekulák, DNS alakmeghatározásában. Ezek a modellek gyakran igen
bonyolult, kaotikus alakot vesznek fel, a rudak és rúdláncok kihajlási alakjai a térbeli káosz
eszközeivel írhatók le. A doktori munka célja a kihajlott alakok és a térbeli káosz kapcsolatának
vizsgálata rudak és rúdszerkezetek esetén. A stabilitásvesztés után, a teher további növelésével fellépő
egyensúlyi utak nemlineáris peremérték-feladatokra vezetnek,amelyek megoldása számítógépes
szimulációk segítségével lehetséges. A kutatás során megvizsgáljuk például fotoelasztikus (fény
hatására alakváltozást szenvedő) anyagból készült rudak stabilitásvesztését, valamint
összenyomódásra is képes anyagú rudak, rúdláncok stabilitásvesztését. A vizsgálatokat kiterjesztjük
térbeli rúdszerkezetek stabilitásvesztéseire is.