Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

Betonban és vasbetonban szinte elkerülhetetlen a repedések megjelenése. A repedések alapvetően erőtani vagy technológiai okokra vezethetőek vissza. A repedések tágassága meghatározó a szerkezet használhatóság, tartóssága és esztétikai megjelenése szempontjából. A repedések kialakuláskori tágassága idővel növekedhet tartós, ill. sokszor ismételt teher valamint környezeti hatások továbbá térfogatváltozással járó átalakulások következtében.

Repedések kialakulásának és tovaterjedésének a feltételei meglehetősen komplex rendszert alkotnak a számos befolyásoló tényezőn keresztül. A befolyásoló tényezők száma folyamatosan növekszik az új típusú betonok (pl. nagy szilárdságú beton, könyűbeton) és az új típusú betétek (pl. szálak vagy nem acél anyagú betétek) megjelenése következtében.

Elsődleges célunk a repedések tágasságának korlátozása a különféle paraméterek megfelelő megválasztásával. A repedések tágasságát és a repedéstágasság változásának mértékét jelentősen befolyásolja a beton és a betonacél közötti együttdolgozás (vagy mas néven tapadás).

Jelen kutatás célja a beton (vasbeton és feszített vasbeton) elemekben várható repedések meghatározása laboratóriumi kísérletek és modellezés segítségével a jelenséget befolyásoló paraméterek függvényében.

A kísérleti és elméleti eredmények fényt kell, hogy derítsenek arra, hogy mely parméterek hatása a legfontosabb és befolyásuk milyen mértékű. A jelenség matematikai modellezése során elemezni kell, hogy melyek a valóban szükséges alapveltevések, melyek a beépíthető fizikai, ill. anyag egyenletek, és mely követelményeket kell kielégíteni az alakváltzások kompatibilitása szempontjából.

A repedéstágasság és a tapadás kutatása egymással összefüggésben, illetve egymástól függetlenül is közel száz éves múltra tekint vissza. Ennek ellenére újabb erőfeszítéseket szükséges tennünk a jelenség teljes megértése, és reális matematikai leírása (modellezése) vonatkozásában (mint például: beton húzószilárdság hatásának, húzott beton merevítő hatásának, betonfedés vastagságának hatásának, a betét felületi kialakításának hatásának a figyelembevétele).

Jelen kutatás közvetlenül kapcsolódik a Nemzetközi Betonszövetség (fib)

T2.1 „Serviceability Models” munkabizottságban és a

T2.5 „Bond Models” munkabizottságban végzett munkához,

amelyekben való aktív részvétel is biztosíthetó a doktoráns kutató számra. Témavazető a fenti T2.1 Bizottságnak 15 éven át vezetője volt, és jelenleg is tagja mindkét bizottságnak.