A könnyű adalékanyaggal készülő, 2200 kg/m3-nél kisebb testsűrűségű betonok tartószerkezeti alkalmazását a normálbetonokhoz képest kisebb önsúly és ennek előnyös erőtani következményei motiválják. Az előregyártásban a kisebb önsúly előnye elsősorban a szerkezeti elemek mozgatásakor jelentkezik. Zömök, nagyméretű tartószerkezetek esetén csökken az önsúly funkcióból adódó hasznos terhekkel szembeni dominanciája. Halmozott előny származik az alapozásokra, ill. az alépítményekre jutó terhelés csökkenéséből, különösen szeizmikus övezetben. Hátrányt jelent ugyanakkor a könnyűbetonok összetett gyártástechnológiája, valamint, hogy a könnyű adalékanyag sokszor csak mesterséges úton állítható elő. Mindezek eredményeként a könnyűbetonok fajlagos költsége nagyobb a normálbetonokénál. E betonok tartóssága aktív kutatások tárgyát képezi.
A doktori munka célja a könnyűbetonok tartószerkezeti alkalmazásával összefüggő, erőtani viselkedést meghatározó jellemzők elméleti, kísérleti és numerikus analízissel alátámasztott, több irányú vizsgálata; ezzel kapcsolatos irodalomkutatás, szakirodalmi összefoglalás és annak értékelése. A munka egyik fő iránya a normálbetonoknál alkalmazott anyagi viselkedést leíró jellemzők (statikus, tartós, fáradási szilárdság, merevség, duktilitás, zsugorodás) és a vasbetonszerű viselkedést leíró szilárdságtani modellek (beton és betonacél együttdolgozása, hajlítás, nyírás) szerkezeti könnyűbetonokra való kiterjeszthetőségének elemzése, ill. a könnyűbetonokra vonatkozó tervezési összefüggések korlátainak körülhatárolása. A kutatás másik fő iránya annak vizsgálata (paraméter analízis formájában), hogy a kisebb önsúlynak milyen következményei vannak a szerkezet globális erőjátékára; ezen belül kiemelt vizsgálati terület a könnyűbeton tartószerkezetek szeizmikus viselkedése. A kutatás harmadik fő iránya a könnyűbeton tartószerkezetek komplex megbízhatósági analízise az anyagi és szerkezeti viselkedést leíró paraméterek sztochasztikus jellegének figyelembevételével. Nem célja a kutatásnak a gyártástechnológiai kérdések vizsgálata.
A kutatáshoz szükséges kísérletek finanszírozásának elsődleges forrását alapkutatási és alkalmazott kutatási pályázatok képezik.