2021. április 20.
Számos kutatás kimutatta, hogy a tavak világszerte érzékenyen válaszolnak az éghajlatváltozásra azonban e kutatások szinte kizárólag mély (mono- és dimiktikus) tavakra, tározókra összpontosítanak. A változó meteorológiai hajtóerőknek köszönhetően átalakul a tó hőmérsékleti szerkezete és energiaháztartása. Kimutatták, hogy a 2019. nyár végén tapasztalt balatoni rekord algavirágzás szintén szorosan összefügg a tó napi ciklusú hőmérsékleti rétegződésével. Sajnos több évtizedre visszanyúló vízhőmérséklet-profil adatsorok nem állnak rendelkezésre hazai nagy tavakról, amelyek alapján pontosan és gyorsan fel tudnánk tárni, hogyan változtak meg azok rétegződési viszonyai. Továbbá kész eszközünk sincs, amivel vizsgálni tudjuk, milyen változásokra kell számítanunk a jövőben, változó klíma mellett. A TDK kutatásban egy robosztus, kis számítási igényű neurális háló alapú modell felállítása a cél, amivel hatékonyan vizsgálható és előrejelezhető sekély tavaink (pl. a Balaton) napi ciklusú rétegződése. A modell fejlesztése során meg kell határozni a modell bemeneti hidrometeorológiai változóit részletes mérésekre támaszkodva. Sikeres modelligazolás esetén a modellel meg kell becsülni a rétegződési viszonyokat az elmúlt és elkövetkező évtizedekre. További cél az ECMWF ERA5 reanalízis adatainak vizsgálata. Kérdés, hogy elegendően pontosak-e gyenge hőmérsékleti rétegződés modellezéséhez.