2021. április 22.
Régóta ismert, hogy a medencés kialakítású kikötőkben különféle hullámjelenségeket, álló és haladó hullámokat figyelhetünk meg. A kikötők tervezése során, a különféle mólók és úszóművek elhelyezésekor figyelembe veszik az ezekről gyűjtött tapasztalatokat. Úgy alakítják ki a kikötőket, hogy a mértékadó állapotokban se keletkezzenek jelentős károk a kikötött hajókban vagy a kikötői infrastruktúrában. Ez azonban nem mindig sikerül, ami azt jelzi, hogy a téma máig nem lezárt. Bár léteznek olyan numerikus modellek, melyek tengeri és óceáni kikötők esetén már bizonyítottak, azonban a jóval kisebb léptékű tavi kikötők és a hazai tavak, tengerektől eltérő hullámzási viszonyai közötti az alkalmazhatóságuk még bizonyításra vár. Ezeknek a modelleknek a tavi kikötőkben való alkalmazhatóságának az igazolásához először részletes képet kell kapnunk a kikötőbeli hullámjelenségekről. Erre a terepi mérések kiválóan alkalmasak. Kellően nagyszámú, de főleg jól kiválasztott pontban (például ultrahangos távolságmérésen alapuló műszerekkel) mérve a vízfelszín ingadozását vagy a hullámzó vízfelszín egy részletéről készített videófelvételeket elemezve összegyűjthetjük a numerikus modellek kalibrálásához és igazolásához szükséges adatokat. A terepi mérések és a numerikus modellek eredményei alapján feltárhatjuk ezeket a folyamatokat.
Maga a kutatás számos úton elindulhat, több különféle, egymással alig átfedő cél is megfogalmazható, így akár több hallgató számára is témát szolgáltathat, a hallgatók képzettségi szintje és érdeklődése függvényében, kezdve a műszerek telepítésében való segédkezéstől, a mért adatok elemzésén és a megfigyelt jelenségek numerikus modellekkel való reprodukálásán át egészen a hullámzás irányait még összetett hullámzási viszonyok között is feltárni képes műszer fejlesztésében való részvételig.
Hullámfrontok helyzete a badacsonyi vitorláskikötőben és környezetében 2016 áprilisában