2022. június 22.
Dr. Lazányi István halálára
Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy Lazányi István 2022. június 8-án életének 95. évében távozott közülünk. Utolsó útjára a Farkasréti temetőben kísérhetik el mindazok, akik részt vesznek a 2022.június 23-án 12.45 órakor kezdődő temetésén.
Lazányi István
vasdiplomás okleveles mérnök, egyetemi docens
1927-ben született Püspökladányban. A középiskolát Debrecenben a Piarista Gimnáziumban végezte, majd a háborús éveket követően egy évig az Államvasutaknál dolgozott. Mérnöki diplomát 1950-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Karán.
Az egyetem elvégzésétől egészen nyugdíjazásáig munkahelye a BME Geotechnikai Tanszéke volt. 1958-ban adjunktussá, 1975-ben egyetemi docenssé nevezték ki. Oktatta az Alagútépítés, Földművek és Talajmechanika tárgyakat. Számtalan egyetemi jegyzet szerzője. 1978-1979 között gazdasági dékánhelyettes, míg 1990-1994 között tudományos dékánhelyettes volt az Építőmérnöki Karon.
Munkássága elismeréseként megkapta a Jáky József emlékérmet, és 2003-ban a Széchy Károly emlékdíjat. Az egyetemi oktatást és kutatást segítő tevékenyégéért és évtizedeken átívelő munkájáért BME József Nádor Emlékérem elismerésben részesült.
A BME-n végzett öt évtizedes oktatói, kutatói és szakértői munkásságát három afrikai szakértői tevékenységgel szakította meg: 1964 és 68 között UNESCO szakértőként Ugandában és Kenyában műszaki főiskolákat szervezett, 1979 és 84 között TESCO szakértőként Nigériában egy állami vállalat geotechnikai osztályát vezette, 1989-90-ben a TRANSINVEST cég alkalmazásában Ugandában szakértő volt egy nemzetközi főút építésén. Mindenütt nagy elismerést szerzett, és ezek révén olyan tudással gazdagította a BME oktatását, amelyeket a rendszerváltoztatás előtt csak nagyon kevesek birtokoltak, és amelyek hasznosítására a rendszerváltoztatás idején oktatási dékánhelyettesi pozíciót vállalt. Az Egyetem szenátusa vasdiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.
Kutató és gyakorlati munkája széleskörű, főleg földművek-töltések, mélybevágások, külszíni fejtések, autópályák és vasútvonalak alépítményei állékonysági és geotechnikai kérdéseivel foglalkozott és számos ilyen cikke jelent meg.
Nemzetközi európai geotechnikai szabványok (Eurocode) hazai meghonosításában is döntő szerepet vállalt 2004 és 2016 között. Az Eurocode 7 szabványok fordítása mellett, a fordítások lektorálását is magára vállalta, valamint az összes egyeztető tárgyalásokon is fáradhatatlanul és elkötelezetten vett részt. A magyar szövegek minőségében ott vannak az oktatói és szakértői tapasztalatai, valamint hiánytalan angol szaknyelvbeli tudása mellett imponáló anyanyelvi készsége, frappáns fordítói képessége.
A rendszerváltozás idején a szakma „közfelkiáltással” a szakterület vezetőjévé tette, noha ő ekkor is ódzkodott a pozícióktól. Az akkor alakult Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozatának első elnökévé választották, ahol megnyerő tulajdonságaival, bölcsességével, tapasztalataival sokat tett a szakma megszervezéséért, elismertetésért. Később a Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozatának örökös elnökeként is végig segít az elnökség munkáját. A szakmai közéletben is olyan volt, mint oktatóként és szakértőként, köszönettel tartozunk neki azért, hogy szakterületünket ma is a demokratikus szellem jellemzi, amit sok más terület irigyel.
A magasszínvonalú képzést szolgálta azokkal a kiváló szakkönyvekkel is, melyeket Kézdi Árpád műveiként ismerünk, de amelyekről megjelenésük idején tudható volt, hogy azokban óriási része volt Lazányi István sokoldalú közreműködésének. Az akkor adott lehetőségeket alázattal elfogadva, önfeláldozóan lemondott a személyes szerzőségről és a tudományos előremenetelről, noha szakmai tájékozottságának széleskörűsége, gondolkodásának mélysége méltóvá tette volna ezekre.
Szaktudását gyakran igényelte a hazai szakma, tanácsai sok bonyolult feladat megoldását segítették, szakértői állásfoglalásait vitás és peres ügyekben mindenki elfogadta. Példát adott ebben is azzal a megközelítésmóddal, amely hasonló volt az oktatóihoz: tisztelte a kollégák munkáját, megérteni kívánta döntéseik indokait, a segítőkészség vezérelte mindvégig.
Varászlatos, barátságos személyisége és szaktudása hiányozni fog mindannyiunknak!
Drága emléke szívünkben él!
A Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék és az Építőmérnöki Kar dolgozói