A korszerű építési technológiákban és a korábban megépített, akár műemlék jellegű épületeknél, de
ugyanúgy a kőből készült műalkotásoknál a természetes kőanyagok felületi kezelése mind inkább
elterjed. A felületi kezelést a kőanyagok olyan felületi tulajdonságainak megváltoztatására
használják, mint vízáteresztő képesség (pl. vízlepergetők), érdesség, felületi szilárdság (stb.),
ugyanakkor felületi megmunkálást olyan esetekben is alkalmazhatnak, amikor csak a felület
vizuális tulajdonságait vagy megjelenését kívánják módosítani (pl. lángolt felület).
A doktori kutatási program célja a felületi kezelések kőzetanyagokra gyakorolt hatásának
tudományos igényű feldolgozása. Ehhez részben laboratóriumi körülmények között előkészített
kőzetmintákat, részben már beépített kőfelületeket kell elemezni. A hazánkban előforduló
leggyakoribb kőzetváltozatok mellett néhány jellemző külföldi kőzettípust is magába foglal a
kísérleti program. A főbb vizsgálat típusok: a kőzetek szöveti és ásványtani elemzése, a felületek
érdességi jellemzőinek megadása, kopásállósági elemzés (Böhme-készülék), fényességi és szín
(CIELAB) mérések, felületi szilárdsági vizsgálatok, vízfelvétel és porozitás elemzés. A mérések
adatokkal szolgálnak az egyes felületekre felvitt anyagok (pl. hidrofóbizálók, anti-graffiti stb.)
felület módosító hatásáról, valamint azok hatékonyságáról. Új információk, és értékelhető adatsorok
várhatók az eltérő felületi megmunkálási módok összehasonlításából is (pl. különböző felület-
érdesítési módozatok) és a felületkezelő anyagok ilyen felületeken való alkalmazásától is. A
számszerűsíthető eredmények mellett, a téma gyakorlati jelentőségét az adja, hogy az adott
kőzettípusra vonatkozó (pl. tömött mészkő) - a kívánt hatás eléréshez legmegfelelőbb - felület
előkészítő módszerek meghatározhatók. Az alkalmazások korlátai és előnyei is jóval könnyebben
megítélhetők.