2013. november 29.
Cikksorozatunkban olyan hallgatókról olvashattok, akik az Építőmérnöki Karon megszerzett alapdiploma után a világ különböző pontjain folytatták tanulmányaikat.
Nagy Luca alapdiplomáját a Hidak és Szerkezetek Tanszéken szerezte meg. „Véglegesen el akartam költözni Magyarországról és szerintem egy külföldi mesterfokú képzés sokat segíthet céljaim elérésében”- jelentette ki az epito.bme.hu-nak adott interjúban. A fiatal mérnök tanulmányait jelenleg a Princeton Egyetem Építőmérnöki Karán folytatja.
Hova adtál be pályázatokat?
Az Egyesült Államokban egy ösztöndíj kapcsán már korábban is tanultam. A kint töltött idő erősített meg abban, hogy vissza akarok jönni. Több észak-amerikai egyetemre is felvételiztem. A kanadai Toronto Egyetemre csak önköltségesnek vettek fel. Az Egyesül Államokban a University of Washington (Seattle), UC Berkeley és a Princeton egyetemek közül végül a Princetonra kerültem be.
Jelenleg Szerkezet szakra járok (Program in Mechanics, Materials and Structures), a specializációt itt a kutatói munka határozza meg.
Milyen tanulmányi eredmény és felvételi kritériumoknak kellett megfelelni a sikeres felvételihez?
Az amerikai egyetemek 0-4 jegyrendszerben működnek, általában 3-3,3 átszámított átlagtól (magyarországi 4-4,3) lehet bekerülni. A felvételi része volt egy esszé, valamint a Graduate Record Examination. A vizsgára a Fulbright Hungary intézet segített felkészülni. A két részes GRE teszt matematikai része szerintem nevetségesen egyszerű, általános iskolai szintű volt, de az angolhoz még az anyanyelvűeknek is gyakorolniuk kell. Az elbírálásnál a tanulmányi átlag mellett a publikációk, ösztöndíjak extra pontot jelentettek.
Mennyi többletforrásra van szükség a megélhetéshez?
Szerencsés vagyok. A tandíjra és az egészségbiztosításra egyetemi ösztöndíjat kapok. Amerikában a tanuló vízummal nem vállalhatsz munkát, kivéve a tanintézményedben. Én az Építőmérnöki Tanszéken ebben a félévben az „in the Urban Environment” három órás laborgyakorlatát tartom. A humán szakos hallgatók számára rendezett sokszor szórakoztató hangulatú órákon a kötelező science kreditet teljesíthetik. A professzor csak az előadásokat tartja, a csoportomba járó 24 hallgatónak a gyakorlatokon túl én javítom a házi dolgozatait és a vizsgáikat is. Kicsit olyan, mint egy tanársegéd pozíció. A fizetésem fedezi a költségeimet és még félre is tudok tenni.
Milyen különbségek tapasztalsz tanulmányaid során?
Szerintem teljesen más, mint otthon. Idén szeptemberben a 3. félévem kezdtem el. Félévente jellemzően 2-4 tárgyunk van. A mesterfok elvégzéséhez összesen 10 tantárgyat kell elvégezni, amiből kettő research, vagyis nem rendes órarendi tárgy. De ez nem azt jelenti, hogy könnyű lenne. Vannak olyan heteim, amikor hétfőtől vasárnapig egész nap a suliban vagyok.
Számomra fontos, hogy nincsenek „magolós” tárgyak, a tényeket és a kódokat elég annyira ismerni, hogy tudd melyik könyvben kell keresned.
Jelentett-e előnyt v. hátrányt, hogy a BSc-t a BME-n végezted?
Egyértelműen előnyt jelentett. Sokkal több dologról tanultam a BME-n, mint az amerikai alapfokon diplomázott társaim. Műegyetemi tanulmányaim során például soha nem hittem volna, de kutatásaimhoz most az AXIS programot használom.
Milyen jövőbeni terveid vannak a diploma megszerzése után?
A mesterfokú diplomámat 2014 tavaszán kapom meg. Jelenlegi tervem az, hogy egy nagyobb egyetemen belekezdek a PhD-ba (jelenleg kb. 20-an vagyunk mester és PhD hallgatók a szakon). A jelentkezési lapomat a University of Washington UC és a Berkeley mellett a UT Austin és a University of Illinois (Urbana-Champaign) egyetemekre adtam be.
Szeretnél kint maradni vagy haza jönnél?
Az USA-ban maradás a munkavízumok megszerzésének nehézsége miatt sajnos nem könnyű, de egy jó amerikai diplomával szinte bárhol a világon el lehet helyezkedni. Jelenlegi terveim alapján számomra is meglepetés lenne, ha az élet haza vinne.
Honvágy? Család? Barátok? Mennyire nehéz távol élni a hazádtól, a szeretteidtől?
Nem vagyok egy hazavágyó típus, jól érzem magam kint. Ami hiányoznak: az ingyen orvosi ellátás (itt biztosítással együtt is nagyon drága „mulatság” betegnek lenni), néhány szempontból az európai kultúra (az itteni vallás-mánia kicsit ijesztő) és a mákos sütik.
Mit tanácsolnál a most végzős BSc hallgatóknak, akik gondolkoznak azon, hogy kimenjenek? Milyen szempontok alapján hozzák meg a döntésüket?
Az amerikai egyetemeken nem elég csak „átmenni”. Az átlagot, a megszerzett jegyeket az önéletrajzon is fel kell tüntetni. Az Egyesül Államokban az is furcsán veszik ki magát, ha több ideig tart elvégezni egy négy éves programot, mint 8 félév.
A TDK, egy kutatás, vagy egy publikáció a bejutást jelentheti egy amerikai egyetemre. Fontos, hogy mielőtt jelentkeztek mindig nézzetek utána az intézmény pénzügyi helyzetének. A legtöbb egyetemen nem tudja ösztöndíjjal támogatni a diákokat.
Képek forrása: http://princetonprphotos.smugmug.com