2020. július 16.
Budapest elővárosi és a városi vasúti közlekedési rendszere a történelem során párhuzamosan, az adott kor követelményeinek és közlekedéspolitikai stratégiáinak megfelelően [1] [2], eltérő módon fejlődött, és ez a folyamat még ma sem fejeződött be. [4] [5], A közlekedési rendszer több eltérő szolgáltatási színvonalú és műszaki paraméterű egymástól elszigetelt vasúti rendszert tartalmaz [3], amelyek integrálása elengedhetetlen, hogy megfeleljenek a mai modern kor átszállásmentes utazási igényeinek. A XXI. századi közlekedéspolitikában az átszállás nélküli közlekedési rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak, ezzel is motiválva az embereket a közösségi közlekedés használatára [6]. A téma hazánkban is rendkívül aktuális, hiszen az OVSZ [8], és az Uniós átjárhatósági előírás [9] [10] harmonizációja egyelőre nem teljeskörű, tartalmaz egymásnak ellentmondó szabályozásokat, amelyek alól Magyarország még nem kért felmentést. A vonatkozó műszaki előírások harmonizációja azonban elengedhetetlen mind a hagyományos, mind pedig a speciális városi vasúti rendszerek közötti átjárhatósággal összefüggő hazai nagyberuházások lebonyolításához [7]. Jelen kutatómunka elsősorban a városi vasúti rendszerek átjárhatóságának kérdéskörét fogja vizsgálni.
I. A TDK kutatás célkitűzése, megválaszolamdó kérdések
A kutatás cálja a Budapest vonzáskörzetén belül található kötöttpályás vasúti rendszerek közötti átjárhatóság műszaki és forgalmi feltételeinek vizsgálata. A munka keretében össze kell hasonlítani a vasúti üzemek műszaki követelményeit, illetve egy-egy konkrét alkalmazási példán keresztül javaslatot kell adni a budapesti kötöttpályás közlekedési hálózat átjárhatósággal kapcsolatos fejlesztési lehetőségeire. A javasolt beavatkozási helyeken az átjárhatóság műszaki feltételeinek teljesülése mellett forgalmi vizsgálatot is kell készíteni, amely tartalmazza az utazási igényfelmérést és a menetrendszerkesztést. A PTV Visum programban létre kell hozni az új nyomvonalváltozatokat, majd a megtervezett menetrend alapján az Egységes Forgalmi Modell (EFM) [11] felhasználásával Budapest egészére kiterjedő forgalmi szimulációt kell lefutattni. A forgalmi szimuláció eredményei alapján célunk minősíteni a vasúti rendszerek átjárhatósággal elérhető szolgáltatási színvonalváltozását.
II. Összegzés: a tevékenység során elvárt eredmények, azok tervezett hasznosítása
A külföldi példák tanulmányozásával és a hazai viszonyok megismerésével jelen kutatómunka javalatot ad a különböző városi vasúti rendszerek összekötésének hazai viszonyok közötti optimális (pálya és jármű) műszaki megoldásaira. Az átjárhatóság vasútüzemenként eltérő műszaki követelményeinek és a teljes hálózatra gyakorolt forgalmi hatásainak összefoglalásával elérhetővé válik egy általános döntéstámogató séma, amely jó alapot szolgáltathat a jövőbeli budapesti és a hasonló adottságú városok fejlesztési projektjeinek minősítésére.
III. Javasolt szakirodalom
[1] Zielinski Sz. (1901) - A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye XXXV. XI. kötet - Budapest forgalmi viszonyainak rendezése I.
[2] Garády S., Görög S. (1912) - A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye XLVI. 9. kötet - A budapesti személypályaudvarok kérdése a közúti vasúti közlekedéssel kapcsolatban.
[3] Vukan R. Vuchic (2007) - Urban Transit Systems and Technology - John Wiley & Sons, Inc. ISBN: 978-0-471-75823-5 [4] Budapesti Közlekedési Központ (BKK) - (2014) BALÁZS MÓR-TERV - Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája 2014–2030
[5] Budapesti Közlekedési Központ (BKK) - (2019) Budapesti Mobilitási terv - BME ITS Zrt., Boda and Partners Kft., Trans-Sport Consulting Bt.
[6] S.L. Willer (2019) - Tram-train: when is it a suitable mode? Development of a model to determine applicability of tram-train. Master Thesis, Delft University of Technology, Netherland [7] Molnár L. Á. (2019) - A helyközi vasúti közlekedésinnovatív fejlesztési lehetőségei, avagy a vasút-villamos közlekedés magyarországi esélyei 3/3. rész. Városi közlekedés, pp. 48–57.
[8] Országos Vasúti Szabályzat (2003) - 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról
[9] Commission Regulation (EU) No 1302/2014 of 18 November 2014 concerning a technical specification for interoperability relating to the ‘rolling stock — locomotives and passenger rolling stock’ subsystem of the rail system in the European Union.
[10] Commission Regulation (EU) No 1299/2014 of 18 November 2014 on the technical specifications for interoperability relating to the ‘infrastructure’ subsystem of the rail system in the European Union
[11] BKK – Budapesti közlekedési központ (2015) - KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0025 fórumon (Intézményi TDK konferencián) nyújtott kimagasló teljesítményét követően érdemesnek találom a pályázat benyújtására.