2020. július 27.
A digitalizáció alapvető hatással van a városokra és arra, hogy mi történik a városok fejlődésével. Ennek alapja maga az adat, melyek nagyrésze a városokban keletkezik. Akár a város állítja elő (digitális rendszerekből származó valós idejű adatok) vagy a városlakók a kommunikációs eszköz használatuk, fogyasztásuk és tevékenységeik használatával. A Big Data használata óriási lehetőségeket teremt a várostervezők, és mérnökök számára. Ma már az adatok felhasználása a tervezésben nem újkeletű, de az adatok mennyisége, diverzitása, amelyet ma műholdas képekkel, drónokkal, mobiltelefonokkal, szociális média felületeken át, szenzorok révén állítanak elő, megerősíti és diverzifikálja a tényeken alapuló területtervezés lehetőségeit. Vizsgálhatjuk akár az emberek viselkedését a városi területeken, a szociális média használat, illetve mobil cella adatok elemzésével, melyekből információkat kaphatunk például a nyilvános terek használatára, emberek viselkedésére és mozgására akár egy járvány idején. A városban keletkező különböző szintű helyhez-, épített környezethez köthető adatok vizsgálata akár városfejlesztési irányokat is kijelölhet például az infrastruktúra, vagy a tömegközlekedés területén. A település és városlakók által generált adatokból dashboardok, vizualizációk, KPI (Key Performance Indicator) rendszerek, vagyis döntés támogatási eszközök készülhetnek, melyek hozzájárulnak egy hatékonyabb, fenntarthatóbb, és élhetőbb környezet kialakításához.