Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

Az éghajlatváltozás keretében a légkörbe jutó üvegházhatású gázok részecskeszámának növekedése általános felmelegedéssel jár. Közép-Európában is jellemző a változásra, hogy évről évre folyamatosan növekednek a hosszantartó, rendkívül forró időszakok. A 30 °C átlaghőmérsékletet meghaladó napok száma Budapesten az 1900-as években regisztrált évenkénti 10-25 napról a 2020-es évek elejére évi 40-60 napra növekedett!

A beépített tetőtéri lakások száma (akár az új építés, akár a felújítási tevékenység eredményeit vizsgáljuk), ugyancsak rohamosan emelkedik. Az emeltszintű lakókomforttal és korlátozott felmelegedéssel kapcsolatosan velük szemben támasztott igények a legtöbb esetben csak nagy energiafogyasztással járó klimatizálással elégíthetők ki. 

A szén-dioxid-kibocsátás, és egyúttal a nyári energiaköltségek csökkentésének igénye arra ösztönözte a tetőfedő elemek gyártóit, hogy speciális hővisszaverő, fényvédő bevonatokkal lássák el termékeiket. Ezek hő- és páratechnikai működésének hatékonysága a tető rétegszerkezet viselkedésének komplexitását tekintve azonban sok esetben megkérdőjelezhető, konkrét mérésekkel nem igazolható. 

A PhD kutatás célja a közép-európai régióban a II. világháborút követően általánosan elterjedt kiselemes tetőfedő elemtípusokkal, és azok speciális bevonatú változataival kialakított, tetőtérbepítéses magastetők hő- és páratechnikai működésének elemzése, helyszíni és laboratóriumi vizsgálata, a szerkezetek épületfizikai paramétereinek műszeres monitorozása, a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő adatbázis kidolgozása, elemzése, és a valós vizsgálati eredmények alapján validált szimulációs modell felállítása, az elérhető energiamegtakarítás kiszámításának, számítási módszerének és szükséges bemeneti adatainak meghatározása, tervezési ajánlások megfogalmazása.

Kutatási feladatok:

    • A  II. világháború után elterjedt, hővisszaverő bevonatos tetőfedő elemek esetén a bevonatok hatásának vizsgálata és összehasonlító elemzése az egyes cserép alaptípusok közvetlen napsugárzás általi felmelegedésére.

    • A közép-európai régió klímaváltozásának elemzése, a II. világháború után időszak változásainak, tendenciáinak, mértékének szakirodalmi kutatása, várható következményeinek meghatározása, és a változó paraméterek következményeit nyomon követő egyszerű számítási módszer, algoritmus kidolgozása.

    • Rétegrendi modellkísérletek és szimulációk végzése, és azok eredményei alapján a belső védett téri hőmérséklet alakulásának meghatározása a változó (instacioner állapotot tükröző) külső paraméterek függvényében, különös tekintettel a klímaváltozás tendenciáira.

    • A tetőtéri rétegfelépítési alternatívák egyes elemeinek és csomóponti összeállításuknak hatásvizsgálata a réteghatárok, továbbá a külső- és belső tér hőmérsékletének alakulására.

    • Tervezési ajánlások kidolgozása annak figyelembevételével, hogy milyen egyidejű épületfizikai paramétereket kell kielégíteni a tetőtéri  hőszigetelő burok alkotó elemeinek ahhoz, hogy a tetőfedésre vonatkozó energiamegtakarítási és komfortfokozati elvárások teljesüljenek.